A MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI  

 

 

A MURAVIDÉKI MUNKAERŐ-PIAC

FOGLALKOZTATOTTAK

MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A MUNKANÉLKÜLIEK STRUKTÚRÁJA

MUNKAERŐ-PIACI HIÁNYSZAKMÁK

MUNKAERŐ-PIACI TÖBBLETSZAKMÁK

TRENDEK
 

A MURAVIDÉKI MUNKAERŐPIAC *


A Muravidék Szlovénia északkeleti részében fekszik, északon Ausztriával, északkeleten Magyarországgal, keleten pedig Horvátországgal határos. Területe 375 km2, illetve az ország területének 6,6 %-a. Lakosainak száma 122.483. Legnagyobb városa Muraszombat (Murska Sobota), további nagyobb városok még Gornja Radgona, Lendva és Ljutomer.

A régiónak, az egy lakosra eső GDP alapján mért gazdasági ereje – ez 2003-ban 8.535 euró volt – elmarad a többi szlovén régió mögött, és 31,5%-al a szlovén átlag alatt van. A térségben működik az országban bejegyzett gazdasági társaságok 2,8 %-a. A többi szlovén térséghez viszonyítva, a gazdasági tevékenységet, az egy alkalmazottra alacsonyabb hozzáadott értéket adó ágazatok alkotják. A muravidéki gazdaságban nagy arányban van jelen az intenzív mezőgazdaság, amely fejlődési alapjait maga a síkvidék képezi. A muravidéki régióban a múltban nem történt túlzott iparosodás, a dolgozók többsége, néhány nagyobb, többségében a problémás ágazatokhoz tartozó vállalat alkalmazottja. Különösen a textil- és az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlett. Az ország többi részéhez viszonyítva gyenge a szolgáltatói szektor fejlettsége. Évtizedekig a régió a viszonylag elzárt magyar határ mellett volt, és csak az utóbbi évtized változásai tették lehetővé a közlekedés és az idegenforgalom fejlődését.

A muravidéki régió a legfejletlenebb szlovén régiók egyik, mégis bizonyos gazdasági versenyelőnyökkel rendelkezik. Egyrészt nem terheli a régi ipar, másrészt az idegenforgalom, a kereskedelem és a közlekedés fejlesztéséhez szükséges adottságok képezik a régió alapvető fejlesztési potenciáljait.

FOGLALKOZTATOTTAK


Az aktív lakossághoz az alábbi két csoport tartozik:

2006. januárjában, a Muravidéken, 41.455 aktív lakos volt, vagyis Szlovénia aktív lakosságának 5,1 %-a. A legtöbben a szolgáltatói szektorban dolgoznak, ezt követi a nem mezőgazdasági szektor, és a legkevesebb alkalmazott éppen a mezőgazdasági szektorban van.

Az aktív lakosság aránya, a 2004-es évhez viszonyítva, 1,0 %-l, illetve 494 személlyel csökkent. Az aktív népesség számának csökkenéséhez hasonlóan, csökkent az aktív foglalkoztatottak száma is, ezekből 2005 decemberében 41.477 volt.

Az aktív foglalkoztatottak összetétele 2005 decemberében:

Az országos adatokhoz viszonyítva, elmarad az átlagtól a szolgáltatói szektorban dolgozó aktív foglalkoztatottak aránya, ugyanakkor az átlag feletti a nem mezőgazdasági és a mezőgazdasági szektorban dolgozók aránya; Muravidéken, az utóbbiban az aktív foglalkoztatottak 13,7 %-a dolgozik, ami 8,9 %-kal meghaladja az országos átlagot. A nem mezőgazdasági szektorban elsősorban a feldolgozóiparban (textil-, élelmiszer-, ital-, dohánytermékek feldolgozása, valamint fém és fémtermékek gyártása) és az építőiparban, a szolgáltatási szektorban, a kereskedelemben, az oktatásban, valamint az egészségügyi-szociális tevékenységekben dolgoznak. A régió alkalmazottjainak átlag bruttó havi bére 16,7 %-l marad el az országos átlag mögött.

 MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A MUNKANÉLKÜLIEK STRUKTÚRÁJA

 
1998 óta, a muravidéki régióban nőt, majd 1999-től 2001-ig, enyhén csökkent a munkanélküliek száma. 2002-ben számuk újra emelkedett, majd 2003-ban, újra csökkent. A Muravidéken, 2006 márciusában, 9.837 regisztrált munkanélküli volt, vagyis a szlovéniai munkanélküliek 10,3 %-a, a Muravidéken volt. Muravidéken, 2006 januárjában, a regisztrált munkanélküliségi ráta 18,2 % volt.

2006 március végén, a munkanélküliek 50,2 % volt nő, ami elmarad az országos átlag mögött, az országos átlagnál úgyszintén alacsonyabb az 50 évnél idősebb munkanélküliek aránya (21,9 %). A Muravidéken, a legnagyobb problémát, a fiatalok munkanélkülisége jelenti, hiszen a munkanélküliek 25 % 26 évnél fiatalabb. Az országos átlag felett van a tartósan munkanélküliek aránya is (52,8 %).

 HIÁNYSZAKMÁK A MUNKAERŐPIACON

Muravidéken fejlett a textilipar,  ez mellett  ezen a téren sok a magánvállalkozó is, ezért a textilipari munkások iránt igen nagy az érdeklődés.   Az élelmiszeripar átszerveződött, az élelmiszeripar és mezőgazdaság terén nagyobb az igény a felsőfokú végzettséggel rendelkezők iránt.  A fémiparban és fémtermékek gyártásában a következő szakmák után van kereset:

Építészetben is hiány van a következő szakmákban:

A kilencéves oktatási rendszer bevezetésével megnőtt a kereset a osztályszinti tanárok után. Nagy a hiány sofőrök, idegen nyelv- és matematika tanárok valamint  A kilenc éves általános iskolai oktatás bevezetésével, igencsak megnőtt az osztálytanítók iránti kereslet. Úgyszintén hiány van járművezetőkből, idegen nyelv- és matematikatanárokból, valamin orvosokból.

MUNKAERŐ-PIACI TÖBBLETSZAKMÁK
A kereskedelmi vállalatok átszerveződése következtében létszámleépítés történt, így elsősorban az eladók maradtak munka nélkül. Mivel azonban új üzletek nyílnak, megnőtt irántuk a kereslet is.

Általában, a régióban, a közgazdasági és a közigazgatási képzettségű személyekből van felesleg. Úgyszintén túlkínálat van virágkötészeti végzettségűekből, fodrászokból, kórházi ápolókból és gimnáziumi érettségizőkből.

TRENDEK

Hiányszakmák a munkaerőpiacon

Többlet a munkaerőpiacon

* Az adatokat a http://www.ess.gov.si internetes oldalról gyűjtöttük ki, ahol alkalmazott kereső segítségével (önkormányzat, település, munkahely, stb.) további információkat találnak a munkanélküliekről és az igényekről.